![]() |
ALAPÍTVÁNY A DADOGÓKÉRT |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
|
SCHMIDTNÉ BALÁS ESZTER:
A szerző logopédus és több mint húsz éve foglalkozik dadogó gyermekekkel, felnőttekkel. Ebben a könyvben közérthető, olvasmányos és mégis szakszerű megfogalmazásban foglalja össze eddigi tapasztalatait mindazok számára, akiket ez a furcsa, szokatlan beszédhiba érdekel, megérint. A kötet összefoglalja a dadogóval és a dadogással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, ismerteti a gyermekekre kidolgozott Komplex Művészeti Terápia alkalmazásának lépéseit és hatásmechanizmusát az első találkozástól a változások bekövetkezéséig. A szülőkkel való foglalkozás tapasztalatainak feldolgozásával a könyv megvilágítja a családi háttér szerepét a dadogás kialakulásában, rögzülésében, valamint azt a hatást, amelyet ezek a szereplők a terápia menetére, a dadogó gyermek helyzetére gyakorolnak. Az olvasó bepillantást nyerhet a terápia néha titokzatosnak tűnő, a nyilvánosság elől rejtett folyamataiba is, és tájékoztatást kaphat arról, miként lehet és kell a gyermeket úgy védeni, hogy eközben ne kelljen az iskolai követelmények alól fölöslegesen felmenteni. Hogyan lehet a csúfolást és megszégyenítést elkerülni, a beszédhiba miatti megkülönböztetett bánásmódot csak a szükséges, és a lehető legkisebb mértékben, tapintatosan alkalmazni. Egy konkrét eset elemzésével részletesen szó esik a nyilvános szereplés terápiára gyakorolt hatásáról. Három, a mai közéletből, illetve az ókori történelemből ismert nyilvános szereplő (John Scatman énekes, Őze Lajos színész és Démoszthenész, görög szónok) sorsán keresztül bemutatja a dadogás leküzdésének, illetve a dadogás vállalásának, elfogadásának bárki számára elérhető és megismerhető, érthető és követhető, személyes példáit. A kötet felsorolja a Magyarországon működő, a beszédhibások terápiájával foglalkozó intézményeket is, és ismerteti a beszédhibásokat érintő törvényeket és rendelkezéseket. A könyv tartalmának ismertetése Az 1. fejezet a gyermek bemutatásával foglalkozik. Röviden összefoglalja a dadogóval és a dadogással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Mindjárt az elején tájékoztatja a szülőt a szakember felkeresésének ajánlott időpontjáról, valamint a dadogás megjelenésekor szükséges legfontosabb teendőkről. Ismerteti a gyermekekre kidolgozott Komplex Művészeti Terápia alkalmazásának lépéseit és hatásmechanizmusát az első találkozástól a változások bekövetkezéséig. A 2. fejezet főszereplője a szülő, illetve a család, amelyben a dadogó gyermek él. A család szerkezetének, funkcióváltásának rövid áttekintése után egyenként foglalkozik a család tagjaival: anya, apa, testvérek, nagyszülők, rokonság sorrendben. A szülőkkel való foglalkozás tapasztalatainak feldolgozásával megvilágítja a családi háttér szerepét a dadogás kialakulásában, rögzülésében, valamint azt a hatást, amelyet ezek a szereplők a terápia menetére, a dadogó gyermek helyzetére gyakorolnak. A 3. fejezet a terapeutákról és egyben a terapeutáknak szól. Felsorolja a terapeuta személyiségének jellemzőit, megfogalmazza a velük szemben támasztott, támasztható követelményeket. Az olvasó bepillantást nyer a terápia néha titokzatosnak tűnő, a nyilvánosság elől rejtett folyamataiba. Talán sokak számára új fogalmak kerülnek itt elő: terápiás szemlélet, terápiás tér, csoportterápia, csoportdinamika, stb. A 4. fejezetben a pedagógusok kerülnek előtérbe, azok a személyek, akikkel a gyermekek ébrenléti idejük, napjuk legnagyobb részét töltik, és akiknek személyes hatása rendkívül erős befolyást gyakorol a gyermek további életére, beilleszkedésére. Tájékoztatást és állásfoglalást olvashatnak benne arról, miként lehet és kell a gyermeket úgy védeni, hogy eközben ne kelljen az iskolai követelmények alól fölöslegesen felmenteni. Hogyan lehet a csúfolást és megszégyenítést elkerülni, a beszédhiba miatti megkülönböztetett bánásmódot csak a szükséges, és a lehető legkisebb mértékben, tapintatosan alkalmazni. Az 5. fejezet témája a társadalom, a legtágabb közösség, amelyben a dadogó él. A dadogók általánosan tapasztalható negatív társadalmi megítélése, a gyakran megfigyelhető előítéletek és az intolerancia bemutatása után ismertetésre kerül az ezek elleni harc eszköztára: a felvilágosítás és a tájékoztatás. Egy konkrét eset elemzésével részletesen szó esik a nyilvános szereplés terápiára gyakorolt hatásáról. Három, a mai közéletből, illetve az ókori történelemből ismert nyilvános szereplő (John Scatman énekes, Őze Lajos színész és Démoszthenész, görög szónok) sorsán keresztül bemutatja a dadogás leküzdésének, illetve a dadogás vállalásának, elfogadásának bárki számára elérhető és megismerhető, érthető és követhető, személyes példáit. A 6. fejezet , a függelék, közérdekű tudnivalókat tartalmaz az érdeklődők számára. Felsorolja a Magyarországon működő, a beszédhibások terápiájával foglalkozó intézményeket (névvel, címmel), ismerteti a beszédhibásokat érintő törvényeket és rendelkezéseket. Bemutatja az Alapítvány a Dadogókért civil szervezetet és a Seneca Beszéd Stúdiót is, amely kiemelt feladatának tekinti a dadogók kezelését. A 7. fejezet az ajánlott és a felhasznált irodalom hosszú listája. A könyv jellemzője, hogy rengeteg esetismertetéssel, szépirodalmi és szakirodalmi idézetekkel, és főleg gyönyörű képekkel teszi sokkal élvezhetőbbé, "fogyaszthatóbbá" a dadogással kapcsolatos ismereteket.
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||